A rovat kizárólagos támogatója

Már hivatalos: a magyar kormánynak fogalma sincs, mit fog kezdeni a paksi radioaktív hulladékkal A kormány szép csendben elfogadta a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló, immár végleges nemzeti programot. Ez az a dokumentum, amelynek meg kellene határoznia az atomerőműben keletkező sugárzó hulladékok további sorsát. Sajnos éppen ez az, amire a nemzeti program egyáltalán nem ad választ.

A nemzeti program kidolgozását minden tagország számára előírja az Európai Unió. A tervezetet tavaly augusztusban kellett benyújtani az Európai Bizottság számára. Ezt követően Magyarország lefolytatta a társadalmi részvételi eljárást, melynek keretében a nyilvánosság véleményezhette a dokumentumot.
Az Energiaklub júniusban elküldte álláspontját a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, amelyben kifejtette a leglényegesebb hiányosságokat, és javaslatokat fogalmazott meg a programmal kapcsolatban. Sajnálatos módon ezek nem köszönnek vissza az elfogadott, végleges nemzeti programban.

Az Energiaklub legfontosabb észrevételei a nemzeti programmal kapcsolatban:

Súlyos hiányossága a nemzeti programnak, hogy nem biztosítja a lehetőséget a települések, a lakosság és a társadalmi szervezetek számára, hogy ténylegesen részt vehessenek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, pedig ezt uniós direktíva is előírja.
A nemzeti program csak négy, meglévő vagy tervezett nukleáris létesítmény környezetében létrehozott, ún. ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulást tervez a folyamatba bevonni. Pécs például nem tagja egyik társulásnak sem, így Magyarország egyik legnagyobb városának lakossága nem jogosult arra, hogy megfelelő tájékoztatást és részvételi lehetőségeket kapjon a szomszédjukban, Bodán, a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésre tervezett tároló ügyében.

A nemzeti program szerint összesen mintegy 1650 milliárd forintra lesz szükség a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, és a Paksi Atomerőmű leszerelésére 2084-ig. Jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) gyűlik a pénz erre a célra. Az Alap legnagyobb befizetője maga a Paksi Atomerőmű, vagyis a magyar áramfogyasztók. Már most látszik azonban, hogy Paks befizetései a szükséges összeg kevesebb mint felét teszik majd ki − a hiányzó összeget az adófizetőknek kell majd előteremteniük. Ráadásul óriási kockázatot jelent, hogy a költségek nagy része az üzemidő lejárta után jelentkezik, amikor már nem történik befizetés az alapba.

A nemzeti program nem tér ki arra, hogy ha nem gyűlik össze elég pénz a KNPA-ba, akkor a felmerülő költségeknek ki lesz a felelőse. Ez jelentős kockázati tényező, és a legnagyobb valószínűség szerint újabb hatalmas összegeket kell majd a jövő generációk adófizetőinek erre a célra áldozniuk. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében.
 

Felejtsük már el az olcsó atomenergia propagandát! Paks már most is egy feneketlen zsák

Felejtsük már el az olcsó atomenergia propagandát! Paks már most is egy feneketlen zsák

Tavaly alig 12,1 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, amelynek vagyona így 255,1 milliárdra emelkedett. Ez azonban messze nem elég a 4 blokk 1650 milliárdos felszámolási költségének fedezésre. A jelenlegi befizetések mellett a hiányzó pénzt a paksi erőmű 50 év alatt tudná előteremteni, miközben a reaktorok 20 év múlva leállnak. Ezért sincs értelme egy újabb atomberuházásnak!

A legolcsóbb és a legtisztább energiaként kampányol a kormány a Paks 2 két, 1000 megawattos blokkjának megépítése mellett, holott azt sem lehet tudni, hogy mit kezdenek a 20 év múlva leálló leálló négy paksi blokkal.
Az állam által kezelt Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 21,3 milliárd forintot, a magyar állam további 5,6 milliárd forintot fizetett be, így a bevételek 27,6 milliárdra rúgtak. Ezzel szemben 15,9 milliárd forintos éves kiadás állt – ment pénz a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztésére, illetve a paksi kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolóinak építésre.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás