Teljesen újra kell gondolni a vízgazdálkodást – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a holnapig tartó Budapesti víz világtalálkozón. Ugyanitt az ENSZ vezető tisztségviselői a vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel. Négy víztározó üresen áll Szabolcsban a klímaváltozás miatt.
A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon – hangsúlyozta tegnap Áder János köztársasági elnök a háromnapos Budapesti víz világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében. Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez. Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra. Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők. Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit – húzta alá, hozzátéve: az idő sürget.
Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások – mondta Áder János. Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet.
Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését, megléte virágzását hozza – jelentette ki a köztársasági elnök. Áder János a sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk. Hangsúlyozta: a vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától, a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed.
– A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is – tette hozzá. A vízvagyon védelmére szólítottak fel a Budapesti víz világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői is.
A téma mindenkit érint. A Budapesti víz világtalálkozó 2016 konferencián 117 országból csaknem 1800-an vesznek részt.
I. Ferenc pápa üzenete szerint a víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni.
Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz. Az OECD szerint 2050-re a föld vízigénye 55 százalékkal fog növekedni. Az ENSZ emberi jogként ismerte el a hozzáférést a vízhez, ami azt jelenti, hogy a tiszta ivóvizet és a szennyvízkezelést egyaránt biztosítani kell az embereknek. Az emberiségnek a fenntartható fejlődés felé kell haladnia, ebben a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-fontos lépést jelent, emellett jövő nyáron New Yorkban az óceánok megóvásáról tanácskoznak majd – mondta. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást. Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának. Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban – mondta. I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka, Ökumenikus Pátriárka videoüzenete szerint az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, elidegeníthetetlen joga minden embernek. A fenntarthatóság biztosítja a békés egymás mellett élést – mondta.
Joaquim Levy, a Világbank-csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a víz alapvetően fontos a párizsi egyezmény céljainak megvalósításához. – A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt. A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen – mondta. A tanácskozás eddigi eredményeiről és a finanszírozási kérdésekről ma sajtótájékoztatón számolnak be.
A klímaváltozás miatt négy víztározó üresen áll Szabolcsban
Négy víztározó is üresen áll Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amit a szakemberek a klímaváltozással hoznak összefüggésbe – olvasható a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mostani hidrológiai időszakról készült jelentésében. A szervezet honlapján közölt adatok szerint hiába volt az átlagosnál több csapadék tavaly októbertől az idei novemberig a térségben, a csökkenő vízkészletek miatt nem tudták feltölteni a Rohodi-, a Pazarnyi-, a Szamosmenti- és a Penyigei-víztározót. A melegebb időben nőtt ugyanis a párolgás, amelynek mértéke a nyári időszakban havi szinten nagyobb mértékű volt a lehullott csapadéknál. Ráadásul az utóbbi három évben elmaradt a téli hófelhalmozódás, így tavasszal az olvadásból nem lehetett kellő mennyiségű a vízutánpótlás.
Az elmúlt tíz évben kiemelkedően magas volt az átlaghőmérséklet, a sokévit 1,5 Celsius-fokkal haladta meg, elérte a 11,4 fokot. Mindössze két hónapban, januárban 0,2, míg októberben 0,5 fokkal volt átlag alatti a hőmérséklet, a többi hónapban nagyobb értéket mértek, februárban például 6 fokkal többet. Az enyhébb hőmérséklet miatt télen hó helyett többnyire eső hullott, a 2015-16-os téli időszakban például a hóban lévő vízkészlet nem érte el a sokévi átlag negyedét sem. A hidrológiai évben a sokévi átlagnál több, a 608 milliméterrel szemben 692 milliméter csapadék hullott a vízgyűjtő területen, de ez sem tudta pótolni a korábbi évek szárazsága okozta vízhiányt. A szabolcsi folyókon csak kisebb árhullámok alakultak ki, mindössze a Tiszán és a Krasznán volt egy-egy alkalommal másodfokú, illetve a készenléti szintet elérő vízállás.
A térség 12 víztározója közül is csak nyolcba volt lehetőség vizet engedni, négy teljesen üresen maradt. A hosszú távú meteorológiai előrejelzés szerint – olvasható még a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság értékelőjében – a következő tél is enyhének, csapadékszegénynek ígérkezik, jelentősebb hófelhalmozódás ezúttal sem valószínű, így a vízkészletek tovább is csökkenhetnek Szabolcsban.
