Politikai ellentétek elsimítására, „feszültségoldásra” használja a kormány a erőműbővítés részberuházásait. Rossz hír az adófizetőknek: a módszer működik.
Tavaly decemberben a Népszava is beszámolt róla, hogy a várakozásokkal és a papírformával ellentétben nem orosz, hanem amerikai tulajdonú cég, a GE-Alstom nyerte a tervezett paksi bővítés turbinatenderét. A beruházás során a turbinák beszerzése az egyik legdrágább egyösszegű beszerzés, az üzlet értéke 793,8 millió euró, mintegy 250 milliárd forint.
Már az eredményhirdetéskor feltűnt, hogy bár volt orosz induló is, egy amerikai konzorcium lett a befutó. Visszatekintve ugyanakkor a tender kimenetelében nincs semmi meglepő: Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint inkább úgy tűnik, a kormány szándékosan rendezte úgy, hogy a GE-Alstom legyen a befutó. Mint a politikus a Népszavának elmondta, erre utal, hogy az az orosz cég, a Power Machines, amely szintén adott be ajánlatot, alapvető formai hibákban bővelkedő anyaggal pályázott, pedig saját értékelése szerint a világ legnagyobb és legprofibb turbinagyártói közé tartozik. Jávor szerint a paksi bővítés nagyobb tételeinek átjátszásáról már azután hallani lehetett, amikor az Európai Bizottság 2015-ben komolyabban vizsgálni kezdte a projektet.
Mint emlékezetes, a Bizottság kezdetben igen kemény álláspontra helyezkedett a beruházási tender elmaradásával kapcsolatban, ám végül 2017-ben átengedte a beruházást. A döntés részletes indoklását azóta sem hozták nyilvánosságra, és annak ellenére sem adták ki, hogy az EP-képviselő az ügy miatt az európai ombudsmanhoz fordult.
Jávor feltételezése szerint az EB jogilag nehezen védhető politikai döntést hozott, amelynek magyar szempontból súlyos ára volt:
a kormány "odakínált néhány milliárd eurót az üzletből a legnagyobb EU-tagállamok cégeinek." Brüsszeli beszélgetésekben akkoriban a német Siemenset nevezték meg az új atomerőmű biztonsági rendszerének szállítójaként, a francia Alstom pedig a turbinatender várható nyerteseként került szóba. Az Alstom eleve az amerikai GE céggel konzorciumban pályázott, az atomipar általános válsága miatt csődbe jutott francia vállalat turbinagyártó részlegét ugyanis a GE magába olvasztotta.
"A turbinatender alakulása erős közvetett bizonyíték a korábbi gyanú helyességére" fogalmazott az EP-képviselő. A tender eredményét tavaly decemberben hirdették ki, és az eredménnyel a magyar kormány legalább két legyet ütött egy csapásra: Franciaország mellett az USA-nál is szerzett egy jópontot. "Az oroszok természetesen nem örülnek, hogy kénytelenek jelentős szeleteket átengedni a tortából, de az uniós jóváhagyás nekik is fontos" tette hozzá Jávor Benedek, arra is kitérve: az Orbán-kormány a magyar cégek rovására kárpótolja az orosz felet. Ezzel illúzióvá teszi azt a korábbi ígéretét, amely szerint, az alvállalkozóként szerephez jutó hazai vállalkozások révén akár a 4000 milliárd forintos beruházási költség 40 százaléka is Magyarországon maradhat.
Más forrásból származó információk szerint az orosz fél meglehetősen agresszíven érvényesíti az érdekeit a projektben: ennek egyik következménye, hogy a magyar kormány közbelépése nyomán a Ganz csoport kénytelen volt az orosz Transzmasholdingnak átengedni az egyiptomi vasúttársaság egymilliárd eurós, 1300 vasúti kocsi szállítására szóló megrendelésének nagy részét. Mint emlékezetes, azt az üzletet a Ganz csoport nyerte el, ám a finanszírozó magyar Eximbank kivonult a nyertes mögül, és a hitelt átcsoportosította a Transzmasholding és a Dunakeszi Járműjavító konzorciuma mögé, sőt a kormány az orosz sajtó szerint 50 százalékos részesedést is ad az állami kézben lévő járműjavítóból a Transzmasholdingnak, amelyért az utóbbi nem pénzzel, hanem megrendelésekkel fizet.
Véletlen egybeesés
2017 októberében David Kostelancik amerikai ügyvivő Budapesten keményen bírálta az Orbán-kormány médiapiaci nyomulását, és 200 millió forintos pályázati keretről beszélt, amelyből az USA elsősorban a vidéki sajtót támogatná. A pályázatot ki is írták, de annak eleve a választások utánra ígért elbírálására nem került sor. Az áprilisi szavazást követően pedig megérkezett a Budapestre akkreditált nagykövet, és kijelentette, hogy szerinte nincs gond a sajtószabadsággal – igaz, közben a GE-Alstom elnyert egy 250 milliárd forintos üzletet- írta a Népszava.
Hogyan fogjuk aszályos időben a paksi atomerőművet hűteni?
Rekord alacsony a Duna vízállása, kisegítő szivattyúkra van szükség a hűtővíz biztosításához. Nehéz elképzelni, hogyan kezelnék a helyzetet, ha működnének az új blokkok.
Hármasra emelték szerdán a Duna alacsony vízállása miatt életbe lépett intézkedési terv fokozatát a paksi atomerőműben, megkezdik a reaktorok hűtővízellátásához szükséges kisegítő szivattyúk telepítését. Utoljára 2011-ben volt szükség pótszivattyúk beállítására Pakson: akkor – a Népszabadság beszámolója szerint – egy vízügyi mérnök úgy fogalmazott, hogy „az ország összes nagy teljesítményű szivattyúja” a reaktorok hűtésén dolgozott.
