Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet ma hoztak nyilvánosságra Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlottak az országok teljesítményei. Hiába zajlott le megannyi konferencia, amelyeken tervek és ígéretek százaiban egyeztek meg az államok, az érdemi tettekig nagyon kevés helyen jutottak el.
A CCPI tizennégy év óta 14 kategóriában pontozza 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.
Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével.
Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent hazánk szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.
„A globális szén-dioxid kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentéséből megtudhattuk, hogy az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa” – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.
„A kormányok – köztük a magyar kormány – halogató politikája azért is nehezen magyarázható, mert tanulmányok sora és az élenjáró országok példája is bizonyítja: az éghajlatvédelmi intézkedések már rövid távon is előnyösek lennének gazdaságunknak, hosszabb távon pedig jelentősen javítanák a versenyképességünket” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.
