A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Miből termelünk áramot?
Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés.
A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módja, ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokra alapulnak – ismertették az egyetem honlapján az in Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt. A kutatók úgy vélik, hogy a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése szempontjából. A klímára kevesebb hatással járó, jobb laboratóriumi húselőállító módszerek kutatására kell összpontosítani – hívták fel a figyelmet.
"A közelmúltban nagy volt a közérdeklődés a laboratóriumi húsok elállítása iránt, és számos cikk kiemelte annak lehetőségét, hogy a marhahúst ezek a húsok váltsák fel, mivel ezeknek fontos előnyei vannak a klímaváltozást illetően. Ez nem egyértelmű, részben azért, mert nagy a bizonytalanság akörül, hogy tömegesen miként lehet ezeket a húsokat előállítani. Fontos összehasonlítani a mezőgazdaságban tenyésztett és a laboratóriumi marhahúst az üvegházhatású-gázkibocsátás szempontjából is – magyarázta John Lynch, a kutatás vezetője.
A mezőgazdaságból eredő üvegházhatású gázkibocsátás a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős.
A marhatenyésztés laboratóriumi húsokkal való felváltásra sokan a környezeti hatások csökkentésének lehetséges módjaként tekintettek. A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni a metángáz-kibocsátást a széndioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik. A metán hatása hosszú távon nem halmozódik – magyarázta Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.
A kutatók ezért összehasonlították három marhatenyésztő eljárásból eredő kibocsátást négy laboratóriumi húskészító módszerből eredő kibocsátással, feltételezve, hogy a jelenlegi energiarendszerek változatlanok maradnak, és modellezték a módszerek hatásait a következő ezer évre. Kimutatták, hogy bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásnak nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.
Elindult a szintetikus hús kora. Vajon ízleni fog?
Hatalmas víz- és földigénye miatt fenntarthatatlan a hústermelés a világon, miközben globálisan nő a hús iránti kereslet. Megoldás lehet a laboratóriumi körülmények között tenyésztett csirke- vagy marha, ha elnyeri a fogyasztók tetszését. Az éhség a legjobb szakács?
Winston Churchill már 1931-ben azt jósolgatta, hogy fél évszázadon belül csak a csirke ehető részeit – így a mellét, a combját és a szárnyát – fogják „tenyészteni”.
Abszurdnak tartotta ugyanis az egész csirke felnevelését, hiszen annyi más részét eldobják. Willem van Eelen holland kutató már 1940-ben elkezdte a kísérleteit, hogyan lehetne húst készíteni állatok levágása nélkül.
Bár Eelent tartják a „lombikhús” keresztapjának, a dicsőség mégis a honfitársáé, Mark Posté, aki a Maastrichti Egyetem kutatócsoportja élén hosszú évek kísérletei után 2013-ban elkészítette a világ első műhamburgerét. Ha a néhai brit miniszterelnök tévedett is valamennyit az idővel, a prognózisa bevált. 2017 augusztusban ugyanis Bill Gates amerikai és Richard Branson angol milliárdos 17 millió dollárral szállt be a kaliforniai Memphis Meat nevű startupcégbe, amely őssejtekből tenyészt húst. Kétségtelen tény, hogy a szintetikus hús kora elkezdődött. Mi történik a laboratóriumban?
Kapcsolódó anyagok:
