Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyvét 2000-ben adta ki a l’Harmattan, majd több változatlan kiadásban is megjelent és elfogyott. Ma internetes könyváruházakon keresztül is csak ritkán beszerezhető. Új, nyomtatott kiadása nem valószínű, ezért a szerző úgy döntött, hogy a honlapján az eredeti könyv pdf változatát közzéteszi. Köszönet a l’Harmattan Könyvkiadónak (Gyenes Ádámnak), hogy ehhez hozzájárult.
Ma már bizonyos, hogy a szerző megírja a történet folytatásaként a Visszatérés Oikosra című kötetet is. Az első kötetben a kémiai növényvédelem kritikájára helyezte a hangsúlyt, most ebben a másodikban a géntechnológiai úton módosított növények körüli hazai történéseket írja majd meg, ahogyan ő látta.
A könyv hátlapjának eredeti ajánlója
A peszticidek másodlagos, az ember és az egész élővilág környezetét veszélyeztető hatásait még korunk szakemberei sem ismerik elég mélyen. Az érdeklődő közemberek tudatát pedig a status quo fenntartásában nagyon is érdekelt „szakértők” nyilatkozatai motiválják.
A könyv szerzője a hazai biológia egyedülálló személyisége. Már talán abban is különleges, hogy két tudományterületen tudott maradandót alkotni: a rovarok fiziológiájának biokémiai mélységű tanulmányozásában és az alkalmazott állattanban. Az utóbbi 3-4 évben derült ki (mutatta meg nekünk), hogy ugyanakkor kiváló tollú író és publicista, aki a környezetvédelmi problémákról, a tudomány álságairól és a tudósok valóban igen bonyolult lelkiismereti problémáiról is sajátos szellemességgel, és a tudományban megszokott pontossággal tud írni.
A könyv első három fejezete is sokkal több hangulati bevezetőnél vagy szükséges felvezetésnél: a jelen környezeti válság fontosabb elemei, az agrár-környezetvédelem szereplői, dilemmái, azok eredői és az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak mind megjelennek bennük. A negyedik fejezet a „Piszkos tizenkettő”, a legveszélyesebb, feltétlenül globális kivonásra váró hatóanyagok ismertetése. Szükségtelen hangsúlyoznom fontosságát. Az ötödik fejezetben, a „Szurtos tizenkettő”-ben a legalább ilyen, vagy közel ilyen veszélyességű peszticidek kerülnek tárgyalásra. A hatodik fejezet peszticidek gyártási szennyezettségéről és formázó anyagairól, valamint azok másodlagos hatásairól szól. Nagyon aktuális a hetedik fejezet témája, amelyben a genetikailag módosított élőlényeknek a környezetbe való juttatásakor fellépő, máig ködösítéssel vagy ignoranciával kezelt problémáit veszi igen tudatos elemzés alá. A szerzőt ismerve nem meglepetés, hogy a sok baj és probléma után és mellett, a nyolcadik fejezetben az agrár-környezetvédelem jelenkori kulisszáit és a környezetbarát növényvédelem lehetőségeit illetve nehézségeit ismerhetjük meg. A kilencedik fejezetben egy riportsorozatot olvasunk, ahol etikájuk szigorúságáról közismert szaktudósok mondják el véleményüket a könyv témáiként szereplő kérdésekről.
A könyv olvasóit glosszárium és irodalomjegyzék segíti a sokszor igen bonyolult, nehezen interpretálható fogalmak és összefüggések megértésében. Összefoglalásul elmondhatom, hogy egy régóta esedékes, megírásra váró könyv van előttünk. Nagyon örülök, hogy ezt a könyvet éppen Darvas Béla írta meg.
