A budapesti Római-partra szánt mobil gátnak eddig főként a környezetvédelmi ellenérvei kaptak nyilvánosságot, de a tervezett megoldás technikai kockázatai sem kisebbek. Most a legdrágább – kifejezetten a hullámtéri terület megvédésére koncentráló, Budapest számára a legkisebb árvízbiztonságot garantáló – változatot akarja megvalósítani a főváros. Magánérdekeket fog közpénzből érvényesíteni, méghozzá igen drágán: a mobil gátas verzió becsült költsége 6,8 milliárd forint.
Egy csillaghegyi – vagyis a majdani gát hatásterületén élő – mérnök levelet írt a főpolgármesternek, összefoglalva a beruházással kapcsolatos szakmai kifogásokat. A Népszabadsághoz is eljuttatott állásfoglalás szerint egy főként lokális „bevédéseknél” szerzett tapasztalattal rendelkező cégtől készülnek a mobilgát-technológiát beszerezni, miközben az iparágnak léteznek rutinos, a budapestihez hasonló volumenű munkákban gyakorlott szereplői is. Nagy Ignác hivatkozik a levélben arra is, hogy a gyártó GOH mbH maga is elismeri: az általa gyártott, nútolt-hornyolt pallókból álló mobilgát-rendszer védtelen az uszadékfa-találatnak nevezett behatásokkal szemben (ilyenkor egy nagyméretű úszó fatörzs kiüti az egyik gátelemet, amitől a teljes konstrukció összeomlik). „Egy 2 vagy 5 tonnás uszadék fatörzstől behajlik, kicsúszik a tartóoszlopokból, és kész a gátszakadás.
Ilyen katasztrófa bekövetkezésének valószínűsége a parttól 200 méterre lévő fővédvonal esetén abszolút nulla lenne” – érvel a mérnök, hozzátéve: Szentendrénél (ahol szintén készül mobil gát) a 355 méter hosszú, 175 cm magas gátszakasz mellett a Duna-ág vízhozama árvízkor 2000 m3 másodpercenként, a Római-parton viszont mások a nagyságrendek – 2500 méter hosszúságban 220 cm magas, 5500m² felületű gát épülne a Duna főága mellett, amelynek a vízhozama 9000 m3 is lehet másodpercenként (ráadásul itt tartós árvíz is kialakulhat, aminek a kivédésére a mobil gát nem jó).
Nagy Ignác az elkészült látványtervek alapján egyértelműnek nevezi, hogy a teljes 2,5 kilométeres partszakaszon megváltozik a folyópart jellege: egyetlen méternyi természetes fövenyes partvonal sem marad, az összes vízparti fát kivágják. A partvonalat pedig a mobilgát-konstrukció miatt fel kell tölteni és le kell betonozni.
A mérnök arról is ír, hogy a közvetlenül a folyópartra tervezett mobil gáttal néhány jogszabályellenesen felépített szállodát és társasházat kívánnak megvédeni (Óbuda és Békásmegyer építészeti szabályzata szerint a „Nánási út–Római-part és a Királyok útja–Kossuth Lajos üdülőpart közötti, árvízvédelmi szempontból védettnek nem minősített területen […] az épületek első használati szintjét a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani”), illetve további 30 hektárnyi, vélhetően ingatlanfejlesztési céllal megvásárolt területet.
mobilgát terv a római – parton
„A szálloda egyedi védőfallal megvédhető” – állítja Nagy Ignác. „Az a két utca, ahol a rendeletellenes új családi házak vannak, torkolatlezárással szintén megvédhető.” A mérnök szerint a főpolgármesteri hivatal magánérdekeket fog közpénzből érvényesíteni, méghozzá igen drágán: a mobil gátas verzió becsült költsége 6,8 milliárd forint, ám az ún. elsődleges védvonalnak továbbra is a Nánási út töltése számít majd – márpedig az EU csak az elsődleges védvonalak kiépítésére ad pénzt, vagyis a mobil gátat az adófizetők finanszírozzák majd.
Ezzel szemben az "A" változatnak nevezett terv, ami a Nánási út mentén futó gát kiépítésével/megemelésével számol, eleve jóval olcsóbb lenne, és uniós pénzből épülhetne meg. A levélben szereplő álláspontot más szakvélemények is alátámasztják. A főpolgármesteri hivatal kezdeményezésére a gátépítésről négy tervváltozat készült, amelyekből kiolvasható, hogy most a D jelű, a legdrágább – kifejezetten a hullámtéri terület megvédésére koncentráló, Budapest számára a legkisebb árvízbiztonságot garantáló – változatot akarja megvalósítani a főváros. Az uszadék fák miatti összeomlás veszélyét a gyártó cég honlapján (www.goh.de) kívül a mobil gátak kockázatairól szóló, a Springer kiadó BWK Bulletin című vízépítési kiadványában közölt tanulmány (Risk Management in the Deployment of Mobile Flood Defence Systems) is említi.
LÁSD MÉG: Soha ne építsünk hotelt az ártérre >>>
Kapcsolódó anyagok:
