Hirdetés

Szakmai körökben senki nem érti, hogy miért sietteti az Orbán-kormány a paksi atomerőmű bővítését, és miért kellene az első új blokknak már 2024-ben működnie. Politikai szemfényvesztés, vagy befigyel a Közgép? A hvg.hu utánament a részleteknek.

A szakzsargonban nuklerájnak hívják az atomenergetika bennfentes világát. Ebben a szektorban minden építési beruházás többe kerül, mint amennyire előzetesen tervezik, és ritkán készül el valami időben. De azoknak, akik végig kitartanak egy projekt mellett, óriási öröm és dicsőség a részük.  Paks a hazai áramtermelési potenciál 40 százalékát biztosítja. A blokkok egy évben átlagosan 8000 órát dolgoznak, melynek révén 16 terawattóra (azaz 16 millió megawattóra) áramot termelnek. Paks meghatározza a város és Tolna megye gazdaságát. A tulajdonos MVM-holdingon belül Paks az arany tojást tojó tyúk, "állam az államban". A parlamentbe frissen érkező képviselők is gyorsan megtanulják: ha energetika kerül a napirendre, Paks érinthetetlen.

Az atomerőmű négy, egyenként 440 MW-os (a későbbi fejlesztéseknek köszönhetően ma összesen 2000 megawatt) teljesítményű blokkja 1973 és 1987 között épült. Az első reaktor 1983 óta termel, és mivel a blokkokat eredetileg is 30 éves üzemidőre tervezték, sokáig nem is kellett gondolkodni a hogyan továbbról. Energiastratégia először 1993-ban készült a rendszerváltás után. Ekkoriban még elég volt annyit rögzíteni, hogy egyszer majd szükség lesz egy új atomerőműre. Elvárásként csupán annyi fogalmazódott meg, hogy a kormány „a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé”. Hasonló volt a hangnem a későbbi energiastratégiai dokumentumokban is.  Paks bővítése a reaktorblokkok húszéves üzemidő-hosszabbításáról szóló döntéssel párhuzamosan került 2008-ban terítékre. Egy új atomerőműblokk építése az európai viszonyok között a tervezést követően is még 7–10 évig eltart. Akik a bővítésben hittek, úgy kalkuláltak, hogy a körülményeket elég 2020-22-re tisztába tenni, és utána még bőven belefér az építkezés. Ez köszön vissza a 2010-es kormányváltásig minden Pakssal kapcsolatos országgyűlési dokumentumban. Ennek megfelelően kezdte el az MVM is a projekt előkészítését már 2007-ben.

A cég színfalak mögötti munkájáról semmit nem lehetne tudni, ha az Energiaklub és az atlatszo.hu nem perelt volna nyilvánosságra néhány kulcsfontosságú MVM-dokumentumot. Az előkészítést megalapozó Lévai-, majd a ráépülő Teller-projektre eddig 12,74 milliárd forintot költött az MVM. Perger András, az Energiaklub projektvezetője Magyar Narancsnak február végén azt mondta, hogy a legnagyobb probléma a szakmai diskurzus teljes hiánya. Szerinte az is elfogadhatatlan, hogy üzleti titok miatt a projektről csak akkor lehessen bármit is megtudni, amikor az építkezés már befejeződött.

Bár ez a cikk egy éve jelent meg a hvg.hu-n, azóta aktualitása csak nőtt. Érdekes és tanulságos összeállítás >>>
vagy itt: Orbán atomhívő lett HVG 2013 03 04 (152 KB word)
 

Kapcsolódó anyagok:

Belendült a paksi atomúthenger

Ezért is fizetünk rá a paksi bővítésre

Paksról nem lesz népszavazás

Paksi bővítés: mindent egy lapra

Illés Zoltán: Lehet, be sem üzemelik Paks II-t

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás